A kártérítés szabályai szerint, aki másnak a szerződés megszegésével kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában…
A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének jogkövetkezménye. A Polgári Törvénykönyv alapján, ha a kötelezett nem fizet határidőben, úgy a késedelembeesés kezdő időpontjától a teljesítésig késedelmi kamatot köteles fizetni akkor is, ha egyébként a pénztartozás kamatmentes volt. A késedelmi kamat tehát a törvény erejénél fogva, arra vonatkozó külön szerződéses kikötés nélkül is jár. Fontos, hogy…
A társasági szerződésben rögzített pénzbeli hozzájárulást a tag köteles teljesíteni, akár azonnal, akár ütemezve. Ha a tag a teljes összeget nem fizeti be a bejegyzésig, akkor a társaság működhet, de az osztalékfizetés korlátozott. A törvény lehetővé teszi, hogy a be nem fizetett részt a társaság nyereségéből számolják el, vagyis az osztalékot a törzsbetétre írják jóvá,…
A hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyonba tartozó ingatlanok forgalmi értékéről az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat állít ki adó-, és értékbizonyítványt. A hatósági bizonyítvány szerinti ingatlanérték adja meg tehát az öröklés jogcímén szerzett ingatlan szerzéskori értékét. Ez az érték azért jelentős, mert meghatározza a fizetendő öröklési illeték alapját, illetve az ingatlan 5 éven belüli…
A végrehajtási eljárásokban gyakran előfordul sajnos, hogy az adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona vagy a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. Ilyen esetekben a követelés behajthatatlannak minősül és az eljárás szünetel. Fontos tudni, hogy a fentiek szerinti okból történő szünetelés esetén a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló SZTFH rendelet szerint a végrehajtási eljárás során a végrehajtót…
A munkáltató számára alapvető jelentőségű, hogy tisztában legyen a munkavállaló kártérítési felelősségének szabályaival, hiszen egy hibás munkavégzés – például egy szerelő szakszerűtlen munkája miatt – komoly anyagi veszteséget okozhat. A Munka Törvénykönyve 179. §-a kimondja, hogy a munkavállaló köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkaviszonyból eredő kötelezettsége megszegésével okoz, ha nem úgy járt el,…
A munka törvénykönyve fontos eszközt biztosít a munkáltatók számára kisebb összegű, a munkaviszonnyal összefüggő követelések gyors és egyszerű érvényesítésére. Az Mt. 285. § lehetővé teszi, hogy a munkáltató bírósági eljárás helyett úgynevezett munkáltatói fizetési felszólítással éljen, amennyiben a követelés összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát, amely 2026-ban 968.400 Ft. Ez a jogintézmény…
A hozzátartozó elvesztése természetesen a munkavállaló életére és munkaképességére is hatással van, ezért a Munka Törvénykönyve külön szabályokat tartalmaz erre az esetre. A jogszabály szerint a munkavállaló két munkanapra mentesül a munkavégzés alól közeli hozzátartozó halálakor, és erre az időre távolléti díj illeti meg. Ez az időszak elsősorban a temetéssel és az ügyintézéssel kapcsolatos teendők…
Főszabály, hogy termőföld (vagyis olyan ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva) tulajdonjogának átruházásához a mezőgazdasági igazgatási szerv (területileg illetékes kormányhivatal) jóváhagyása szükséges. A kormányhivatal jóváhagyása nélkül a szerződés nem hatályos. A Földtörvény ugyanakkor meghatározza, hogy mely esetekben nem szükséges a tulajdonjog…
Ingatlan bérletére vonatkozó jogviszonyból eredő, a felmondást megelőző felszólítás, illetve bérleti szerződés felmondása esetén főszabály, hogy az írásbeli felszólítás/felmondás annak bérlő általi átvételével hatályosul. Fontos ugyanakkor, hogy a bérlő nem tudja megakadályozni a joghatás kiváltását azzal, hogy a felszólító levelet/felmondást tartalmazó jognyilatkozatot nem veszi át és az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza az azt feladó…
A munkaviszony közös megegyezéssel történő lezárása gyakori megoldás, azonban a megállapodás aláírása után az már csak kivételes esetekben vitatható. A Munka Törvénykönyve szerint a felek szabadon dönthetnek a közös megegyezésről, ugyanakkor a munkáltatót a folyamat során fokozott tájékoztatási és tisztességes eljárási kötelezettség terheli. Ha a munkavállaló nem kap meg minden lényeges információt – például a…
A tavasz beköszöntével sokan az ingatlanuk körüli-, és a kerti munkák felé fordítják a figyelmüket, amelynek egyik hangsúlyos része az ingatlanon lévő fák kezelése. Fontos tudni azonban, hogy a fák, a fásszárú növények vonatkozásában helyi önkormányzati rendelet gyakran ír elő betartandó szabályokat. Sok kerületben, településen a magántelken lévő fák kivágása engedélyköteles, egyes esetekben bejelentésköteles. Az…