Felel a kötelesrészre jogosult a hagyatéki tartozásokért? A kötelesrészre jogosult olyan személy, akit a törvény a legszorosabb hozzátartozók körébe sorol (leszármazó, házastárs, szülő), és ezért minimális részesedést biztosít számára az örökhagyó vagyonából. Fontos kiemelni, hogy a kötelesrészre jogosult nem minősül örökösnek, hiszen nem a hagyatékból részesül, hanem egy pénzben kifejezett igényt érvényesíthet a hagyatékban részesedő…
Bár a tavasz folyamán arról lehetett olvasni, hogy a 2019 óta bevezetett 0 % adókulcs a reklámadó vonatkozásában 2026. július 01. napjától megszűnik és az adóalap után az adó mértéke újra 7,5% lesz, ez mégsem következett be. A reklámadóról szóló, jelenleg hatályos 2014. évi XXII. törvény szerint az adó mértéke az adóalap 0%-a továbbra is,…
Az energetikai tanúsítvány 2025 után is megkerülhetetlen eleme az ingatlanügyleteknek, hiszen adásvétel és bérbeadás esetén továbbra is kötelező az átadása. A tanúsítvány célja, hogy az ingatlan energiahatékonyságáról objektív képet adjon, és átláthatóvá tegye a várható rezsiköltségeket a vevő vagy bérlő számára. Fontos változás, hogy a tanúsítvány érvényessége továbbra is 10 év, azonban minden olyan felújítás…
A szerzői jogról szóló törvény szerint az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét a művön a szokásos módon feltüntették. Az olyan műtípusok esetében, ahol a névfeltüntetés nehézkes vagy általában a szerzőség bizonyításának megkönnyítése célszerű lehet, a szerző kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH), hogy művét úgynevezett önkéntes műnyilvántartásba vegyék. A kérelmet…
Gazdasági társaságok működése során sokszor előfordul, hogy a székhely, telephely, fióktelep más magánszemély, jogi személy tulajdonát képező ingatlanba van bejelentve különböző jogcímeken. Ezen jogcím megszűnése esetén (tehát az alapul szolgáló jogviszony szerződésszerű és jogszabályoknak megfelelő megszüntetése esetén) a használó köteles a székhelyét, telephelyét, fióktelepét az ingatlanból kijelenti, ennek érdekében a cégbíróságnál eljárni. Abban az esetben,…
Gazdasági társaságok életében előfordulhat, hogy a működés veszteségessé válik. Ilyen esetben jelenthet megoldást a pótbefizetés, amely a tőkepótlás egyik gyors eszköze. Pótbefizetésre a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével valamennyi cégforma esetén lehetőség van. Fontos azonban, hogy az egyszemélyes kft. és az egyszemélyes zrt. kivételével (ahol annak elrendeléséhez elég az egyszemélyes tag/részvényes döntése) a pótbefizetés elrendelése akkor…
A cégeljárásról szóló törvény 124/A. §‑a egy speciális helyzetet rendez: azt, amikor egy külföldi székhelyű tag jogutód nélkül megszűnik, és a magyar kft-ben fennálló üzletrésze „gazdátlanul” marad. A szabály kimondja, hogy ilyen esetben nem indul vagyonrendezési eljárás, mert a megszűnés nem Magyarországon történt. A társaságnak azonban kötelező lépéseket kell tennie, a megszűnt tag üzletrészéről közleményt…
A nagyvárosi ingatlanpiacon évek óta terjed az a gyakorlat, hogy egyetlen nagy lakást több apró egységre szabdaljanak, majd külön értékesítsék vagy kiadják őket. Azonban sok helyen elmaradt a jogi rendezés, és az önkormányzatok ma már célzott ellenőrzésekkel – drónos felvételekkel és helyszíni szemlékkel – keresik a szabálytalan kialakításokat. A papíron egyetlen lakásként nyilvántartott, de valójában…
Védjegy lehet bármely olyan megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen másokétól és a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy az alapján meghatározható az oltalom tárgya. A védjegybejelentés során meg kell határozni, hogy a védjegy milyen termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik. Ehhez az úgynevezett Nizzai Árujegyzéket használjuk, amely 45 osztályba sorolja az árukat és…
A Polgári Törvénykönyv szerint a kft-ben az osztalék alapvetően a törzsbetétek arányában illeti meg a tagokat, vagyis mindenki annyit kap, amekkora részesedéssel rendelkezik. A taggyűlés azonban eltérhet ettől, és más arányban is megoszthatja a nyereséget, ha ehhez megvan az összes szavazathoz viszonyított szótöbbség. Fontos szabály, hogy a taggyűlés az üzletrész-arányos osztalékfizetéstől csak akkor térhet el,…
A kártérítés szabályai szerint, aki másnak a szerződés megszegésével kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában…
A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének jogkövetkezménye. A Polgári Törvénykönyv alapján, ha a kötelezett nem fizet határidőben, úgy a késedelembeesés kezdő időpontjától a teljesítésig késedelmi kamatot köteles fizetni akkor is, ha egyébként a pénztartozás kamatmentes volt. A késedelmi kamat tehát a törvény erejénél fogva, arra vonatkozó külön szerződéses kikötés nélkül is jár. Fontos, hogy…