A munkáltató számára alapvető jelentőségű, hogy tisztában legyen a munkavállaló kártérítési felelősségének szabályaival, hiszen egy hibás munkavégzés – például egy szerelő szakszerűtlen munkája miatt – komoly anyagi veszteséget okozhat. A Munka Törvénykönyve 179. §-a kimondja, hogy a munkavállaló köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkaviszonyból eredő kötelezettsége megszegésével okoz, ha nem úgy járt el,…
A munka törvénykönyve fontos eszközt biztosít a munkáltatók számára kisebb összegű, a munkaviszonnyal összefüggő követelések gyors és egyszerű érvényesítésére. Az Mt. 285. § lehetővé teszi, hogy a munkáltató bírósági eljárás helyett úgynevezett munkáltatói fizetési felszólítással éljen, amennyiben a követelés összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát, amely 2026-ban 968.400 Ft. Ez a jogintézmény…
A hozzátartozó elvesztése természetesen a munkavállaló életére és munkaképességére is hatással van, ezért a Munka Törvénykönyve külön szabályokat tartalmaz erre az esetre. A jogszabály szerint a munkavállaló két munkanapra mentesül a munkavégzés alól közeli hozzátartozó halálakor, és erre az időre távolléti díj illeti meg. Ez az időszak elsősorban a temetéssel és az ügyintézéssel kapcsolatos teendők…
Főszabály, hogy termőföld (vagyis olyan ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva) tulajdonjogának átruházásához a mezőgazdasági igazgatási szerv (területileg illetékes kormányhivatal) jóváhagyása szükséges. A kormányhivatal jóváhagyása nélkül a szerződés nem hatályos. A Földtörvény ugyanakkor meghatározza, hogy mely esetekben nem szükséges a tulajdonjog…
Ingatlan bérletére vonatkozó jogviszonyból eredő, a felmondást megelőző felszólítás, illetve bérleti szerződés felmondása esetén főszabály, hogy az írásbeli felszólítás/felmondás annak bérlő általi átvételével hatályosul. Fontos ugyanakkor, hogy a bérlő nem tudja megakadályozni a joghatás kiváltását azzal, hogy a felszólító levelet/felmondást tartalmazó jognyilatkozatot nem veszi át és az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza az azt feladó…
A munkaviszony közös megegyezéssel történő lezárása gyakori megoldás, azonban a megállapodás aláírása után az már csak kivételes esetekben vitatható. A Munka Törvénykönyve szerint a felek szabadon dönthetnek a közös megegyezésről, ugyanakkor a munkáltatót a folyamat során fokozott tájékoztatási és tisztességes eljárási kötelezettség terheli. Ha a munkavállaló nem kap meg minden lényeges információt – például a…
A tavasz beköszöntével sokan az ingatlanuk körüli-, és a kerti munkák felé fordítják a figyelmüket, amelynek egyik hangsúlyos része az ingatlanon lévő fák kezelése. Fontos tudni azonban, hogy a fák, a fásszárú növények vonatkozásában helyi önkormányzati rendelet gyakran ír elő betartandó szabályokat. Sok kerületben, településen a magántelken lévő fák kivágása engedélyköteles, egyes esetekben bejelentésköteles. Az…
Székhely alatt a cég bejegyzett irodáját értjük, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik és sok esetben azonos a központi ügyintézés helyével, vagyis ahol a cég operatív irányítása és döntéshozatala zajlik. Gyakori ugyanakkor, hogy a székhelyet arra vonatkozó megállapodás alapján székhelyszolgáltató biztosítja a cégeknek. Ilyen esetben a székhely és…
A 2026.06.07-től alkalmazandó bértranszparencia kapcsán sok munkáltató attól tart, hogy minden béradat nyilvánossá válik, pedig a szabályozás ennél jóval szűkebb körű. Az EU 2023/970 irányelv nem írja elő, hogy a cégeknek közzé kellene tenniük a teljes bérstruktúrát vagy a munkavállalók egyéni fizetését. A legtöbb kötelezettség belső folyamatokra vonatkozik, például a munkavállalók tájékoztatására vagy az objektív…
A 2026.06.07-től alkalmazandó bértranszparencia‑irányelv kapcsán (a magyar átültető jogszabályok egyelőre nem készültek el) sokan úgy gondolják, hogy a férfiak és nők bére között semmilyen különbség nem lehet, pedig a szabályozás ennél jóval árnyaltabb. A jogszabály alapelve az, hogy azonos vagy egyenlő értékű munkáért azonos bér jár, és ettől nem lehet eltérni nemi alapon. Ez azonban…
A bértranszparencia‑irányelv sok munkáltató számára még távoli kötelezettségnek tűnik, pedig a felkészülés már 2026-ban elkerülhetetlen. Bár a magyar átültető jogszabály még nem jelent meg, az EU 2023/970 irányelv kötelező célokat ír elő, és több rendelkezése már 2026.06.07-től alkalmazandó. A munkáltatóknak ezért már most át kell tekinteniük bérstruktúrájukat, toborzási folyamataikat és dokumentációjukat, mert a változások nem…
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által meghatározott helyen és időben munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenjen. Előfordulhat azonban, hogy a téli időjárás olyan szélsőséges helyzetet teremt – például hófúvás vagy jegesedés miatt járhatatlan utak alakulnak ki –, amely ténylegesen ellehetetleníti a munkába járást. Ilyenkor a munkavállaló távolléte az Mt. 55. §…