Munkavállalói kártérítési felelősség: mit kell tudnia a munkáltatónak?
A munkáltató számára alapvető jelentőségű, hogy tisztában legyen a munkavállaló kártérítési felelősségének szabályaival, hiszen egy hibás munkavégzés – például egy szerelő szakszerűtlen munkája miatt – komoly anyagi veszteséget okozhat. A Munka Törvénykönyve 179. §-a kimondja, hogy a munkavállaló köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkaviszonyból eredő kötelezettsége megszegésével okoz, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A munkáltatónak a kártérítési igénye érvényesítéséhez bizonyítania kell a károkozó magatartást, a kár bekövetkezését, annak összegét, valamint az okozati összefüggést a munkavállaló hibája és a kár között.
Egyszerű gondatlanság esetén a kártérítés mértéke legfeljebb négyhavi távolléti díj, míg szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Egyszerű gondatlanság az, ahol az adott személy nem ismeri fel a veszélyt, pedig felismerhette volna. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha a munkavállaló tudja, hogy a hibás munkavégzés veszélyes vagy költséges következményekkel járhat, mégis így jár el. Fontos szabály, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt, amely a károkozás idején nem volt előrelátható, amelyet a munkáltató saját vétkes magatartása okozott, vagy amely a munkáltató elmulasztott kárenyhítési kötelezettségéből ered.
A kártérítési igény három év alatt évül el, ezért célszerű a bizonyítékokat időben összegyűjteni és az igényt megfelelően előkészíteni. A jogszabályi keretek tehát világosak: a munkáltató megfelelő bizonyítással eredményesen érvényesítheti kártérítési igényét, különösen akkor, ha a munkavállaló súlyosan gondatlanul vagy szándékosan járt el.
Munkajogi ügyekben forduljon hozzánk bizalommal!