Mit kell tudni a megszűnt külföldi tag üzletrészéről?

A cégeljárásról szóló törvény 124/A. §‑a egy speciális helyzetet rendez: azt, amikor egy külföldi székhelyű tag jogutód nélkül megszűnik, és a magyar kft-ben fennálló üzletrésze „gazdátlanul” marad. A szabály kimondja, hogy ilyen esetben nem indul vagyonrendezési eljárás, mert a megszűnés nem Magyarországon történt. A társaságnak azonban kötelező lépéseket kell tennie, a megszűnt tag üzletrészéről közleményt kell közzétenni a Cégközlönyben, és felhívni minden érintettet, hogy aki igényt tart az üzletrészre, azt három hónapon belül jelentse be. Ha senki nem jelentkezik, az üzletrészt a társaság haladéktalanul bevonja, vagyis megszünteti.

Ha valaki ugyan jelentkezik, de három hónapon túl, akkor már nem kérheti az üzletrész átruházását, csak annak értékét igényelheti. Erre is szigorú határidő vonatkozik, a Cégközlönyben való közzétételtől számított egy év után a követelés jogvesztéssel elévül. A szabály célja, hogy a társaság működése ne váljon bizonytalanná egy külföldi tag megszűnése miatt és az üzletrész sorsa gyorsan, átláthatóan rendezhető legyen. A kft-knek ezért célszerű előre kidolgozniuk a belső eljárást az ilyen esetek kezelésére, különösen akkor, ha több külföldi tulajdonosuk van.

Cégjogi ügyekben keressék bizalommal több évtizedes gyakorlattal rendelkező Ügyvédi irodánkat.

Ez is érdekelheti

  • Ha nem gondolkodik előre, óriási káoszt hagyhat maga után a cég vezetője, ha meghal

    Egy cég vezető tisztségviselőjének/tagjának halála esetén a cég mindennapi működése válhat lehetetlenné, amennyiben az ilyen esetre a vezető tisztségviselő/a tag előzetesen „nem készül fel”. Hogyan biztosítható az ilyen sajnálatos halálesetek kapcsán a cég zavartalan működése, milyen megoldások lehetségesek, mire és hogyan érdemes felkészülni a cégben érintetteknek? Ebben a témában informálódhatnak az alábbi cikkben, illetve Ügyvédi…

  • Mit jelent az alapítvány a magyar jogban?

    A Polgári Törvénykönyv alapján az alapítvány olyan jogi személy, amelyet az alapító vagy alapítók – mert többen is létrehozhatják – meghatározott, tartós cél elérésére hoz(nak) létre. Fontos, hogy az alapító a vagyoni hozzájárulás teljesítését követően az alapítói jogokat és kötelezettségeket másra átruházhatja, illetve akadályoztatása esetére az alapító okiratban ezek gyakorlására harmadik személyt kijelölhet.  A fogalommeghatározásból…

  • Munkajog

    A koronavírus-járvány kapcsán számtalan tévhit kering munkajogi kérdésekben, ezekre ad egyértelmű és világos választ az alábbi cikk. Az Origo kérésére Dr. Horváth István az ELTE Munkajog Tanszék vezetője és dr. Szladovnyik Krisztina ügyvéd írásban összegezte a munkaadók és munkavállalók kötelezettségeit és lehetőséget a járvány idején. Bővebben itt olvashat erről (forrás): https://www.origo.hu/itthon/20200317-ontsunk-tiszta-vizet-a-poharba.html

  • Cégvezetés és cégjegyzés – Ki mire jogosult?

    Ügyvédi Irodánk 27 éves tapasztalattal vesz részt különböző gazdasági társaságok (pl. Kft, Bt) alapításában, módosításában, működésének segítésében. Tapasztalatból mondhatjuk, hogy sokszor okoz problémát ügyfeleinknek a Társaságaik képviselete a gyakorlatban. A cég vezetője a cégvezető? Vagy az ügyvezető? Ki a vezető tisztségviselő? És hogyan képviselhet a munkavállaló? Ezekre a kérdésekre ad választ az alábbi cikk: https://hvgorac.hu/index.php?route=information/orac_news&orac_news_id=8680 Amennyiben…

  • Mi is az a tagjegyzék?

    A tagok nyilvántartása korlátolt felelősségű társaságok esetében a tagjegyzékben történik. A tagjegyzék vezetése az ügyvezető feladata. Tartalmát illetően kötelező feltüntetni benne a tag nevét/elnevezését; lakóhelyét/székhelyét; a törzsbetét és a törzstőke mértékét, valamint társasági szerződésnek a pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó esetleges rendelkezéseit. Amennyiben a tagjegyzék fentiek szerinti adataiban változás…

  • Eltűntek az árubemutatók!?!

    A 2015-ös törvénymódosításnak köszönhetően megvalósult az a kiemelt kormányzati cél amely az árubemutatók visszaszorítására irányult. Az úton és útfélen, már-már tolakodó jelleggel meghirdetett, sokszor silány árukkal megvalósított bemutatókkal többnyire az idősebb korosztályt próbálták vásárlásra bírni és becsapni. Ezek a cégek természetesen nagyon rossz fényt vetettek a becsületesen működő ilyen típusú vállalkozásokra is. A szigorú szabályozásnak…