Rejtett lakásmegosztások: milliós bírságok és kényszer‑visszaalakítás fenyegeti a tulajdonosokat

A nagyvárosi ingatlanpiacon évek óta terjed az a gyakorlat, hogy egyetlen nagy lakást több apró egységre szabdaljanak, majd külön értékesítsék vagy kiadják őket. Azonban sok helyen elmaradt a jogi rendezés, és az önkormányzatok ma már célzott ellenőrzésekkel – drónos felvételekkel és helyszíni szemlékkel – keresik a szabálytalan kialakításokat. A papíron egyetlen lakásként nyilvántartott, de valójában több apartmanként működő ingatlanoknál a hatóság akár milliós településkép‑védelmi bírságot is kiszabhat, amelyet mindaddig ismételhet, amíg a tulajdonos nem rendezi az állapotot. A visszaalakítás kötelezettsége különösen súlyos következmény: a tulajdonosnak saját költségén kell megszüntetnie a kialakított lakóegységeket, ami akár több család kiköltözésével járhat.

A probléma gyökere, hogy sok esetben csak használati megosztási megállapodás készült, miközben az ingatlan továbbra is egyetlen albetétként szerepel a nyilvántartásban. A jogszerű állapothoz azonban nem elég a belső megállapodás, a rendeltetési egységek számának megváltoztatása településképi bejelentési eljáráshoz kötött, amelyet az önkormányzatnak kötelező lefolytatnia. A bejelentés alapján az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy hány önálló rendeltetési egység jött létre, és azok megfelelnek‑e az előírásoknak. Ha pedig valóban több önálló lakás jön létre, a tulajdonosnak a társasházi alapító okirat módosítását is kezdeményeznie kell, hogy az új albetétek a földhivatalban is bejegyzésre kerüljenek. Enélkül az ingatlan jogilag rendezetlen marad, és továbbra is fennáll a bírságolás és a visszaalakítás veszélye.

Ingatlanügyekben keressék bizalommal Ügyvédi Irodánkat!

Ez is érdekelheti

  • A koronavírusnak komoly jogi következményei is lehetnek

    A cikk szerzője a koronavírus és annak esetleges jogi következményei apropóján igyekszik bemutatni a vis maior jogintézményét a Ptk. szabályai alapján. Vis maior körülmény esetén a vis maiorra eredményesen hivatkozó fél mentesül a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól. Irodánk álláspontja, hogy a szerződéses jogviszonyokban célszerű a vis maior helyzeteket – lehetőség szerint – tételesen…

  • CÉGÜGYEK!

    A közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenésével vagy a betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnésével összefüggő eljárás A kényszertörlési eljárással kapcsolatos, a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvény (Mód. tv.) néhány napja lépett hatályba. E cikk címében szereplő elnevezéssel iktatott be…

  • Sokan tudják, de még többen nem ismerik ezt a lehetőséget!

    A jelenleg hatályos jogszabály szerint 2021. június 30. napjáig a cégeknek lehetőségük van arra, hogy törvényes működésüket helyreállítva kérjék a cégbíróságot a kényszertörlési eljárás, illetve az ahhoz vezető törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésére? Sajnos azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok gazdasági társaság tulajdonosa, ügyvezetője  – tipikusan ha több cég tulajdonosa, ügyvezetője valaki – nincs tisztában a cége „állapotával”,…

  • A késedelmi kamatról röviden:

    A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének jogkövetkezménye. A Polgári Törvénykönyv alapján, ha a kötelezett nem fizet határidőben, úgy a késedelembeesés kezdő időpontjától a teljesítésig késedelmi kamatot köteles fizetni akkor is, ha egyébként a pénztartozás kamatmentes volt. A késedelmi kamat tehát a törvény erejénél fogva, arra vonatkozó külön szerződéses kikötés nélkül is jár. Fontos, hogy…

  • Munkáltatói tájékoztatási kötelezettség 2

    2023. január 1-jétől változtak a próbaidő szabályai, ne mulassza el a munkaszerződéseket a megváltozott jogi környezethez igazítani! A munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidő köthető ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a próbaidő legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, a próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. Korábban a…

  • 2025. évi minimálbér

    Kihirdették a 2025-re a minimálbér- és garantált bérminimum-összegeket. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak alapbére iskolai végzettséget nem igénylő munkakörben bruttó: 290.800 Ft legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben bruttó 348.800 Ft Ennek kapcsán változni fog a fizetendő minimum járulék és az alkalmi munkavállalók napi költsége is.  Munkajogi kérdéseikkel keressék bizalommal Ügyvédi Irodánkat.