Mit jelent az alapítvány a magyar jogban?
A Polgári Törvénykönyv alapján az alapítvány olyan jogi személy, amelyet az alapító vagy alapítók – mert többen is létrehozhatják – meghatározott, tartós cél elérésére hoz(nak) létre.
Fontos, hogy az alapító a vagyoni hozzájárulás teljesítését követően az alapítói jogokat és kötelezettségeket másra átruházhatja, illetve akadályoztatása esetére az alapító okiratban ezek gyakorlására harmadik személyt kijelölhet.
A fogalommeghatározásból kiderül, hogy az alapítvány célja minden esetben előre meghatározott és tartós. Ez szignifikáns különbséget jelent például a hasonló célra létrehozható nonprofit cégekkel szemben. Alapítvány esetében az alapító okiratban meghatározott cél csak kivételesen és csak a törvényben meghatározott szűk körben változtatható meg, míg nonprofit gazdasági társaságok esetén a tevékenységi körök könnyen és szabadon változtathatók.
Az alapítvány egy vagyonegyesítő jogi forma, központi eleme az alapító által rendelt vagyon, nem pedig az “alapító személyek”, nyilvántartott tagsága sincs. Az alapító által (legkésőbb a nyilvántartásba vételtől számított 1 éven belül) rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány tulajdonában kerül, az nem vonható vissza.
