Munkáltatói felmondás: Mi a teendő, ha a munkavállaló nem veszi át a felmondást? – 1. rész
Mi a teendő, ha a munkavállaló megtagadja a munkáltatói felmondás átvételét?
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszony megszüntetését célzó munkáltatói felmondást írásba kell foglalni, és azt közölni kell a munkavállalóval. A munkáltatói felmondás közlésének egyik leggyakoribb nehézsége, amikor a munkavállaló megtagadja a felmondás átvételét. Ilyen esetekben munkáltatóként fontos tisztában lenni azzal, hogy az átvétel megtagadása nem akadálya a felmondás érvényes közlésének, de nézzük mi a helyes eljárás ebben az esetben.
Mit jelent az, hogy a munkáltatói felmondást közölni kell a munkavállalóval?
A közlés akkor történik meg joghatályosan, ha a munkáltató a felmondást a munkavállaló tudomására hozza, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a felmondást ténylegesen átveszi-e.
A joggyakorlat alapján a felmondás tehát akkor is érvényesen közöltnek tekintendő, ha a munkavállaló az átvételt kifejezetten megtagadja.
A munkáltatói felmondás közlésével megkezdődik a felmondási idő számítása is, legkorábban a közlést követő nappal. A munkavállaló tehát azzal, hogy nem veszi át a felmondást, nem tudja megakadályozni annak joghatásait.
Például, ha a munkáltató 2025. június 10-én személyesen megpróbálja átadni a felmondást, de a munkavállaló azt nem hajlandó átvenni, a közlés joghatályosnak minősül, és a felmondási idő 2025. június 11-én kezdődik.
Mi a konkrét teendő, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlését követően megtagadja a felmondás átvételét?
Fontos tudni, hogy vita esetén a bizonyítási teher a munkáltatón van, azaz a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállaló valóban megtagadta a munkáltatói felmondás átvételét. Bár a korábbi szabályozás szerint ilyen esetekben kötelező volt jegyzőkönyvet felvenni, a hatályos jogszabály már nem tartalmaz erre vonatkozó előírást. Ennek ellenére a munkáltató érdekében áll, hogy az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyvet készítsen, mivel csak így tudja hitelt érdemlően igazolni a felmondás közlésének megtörténtét.
A jegyzőkönyv akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha azt a munkáltató képviselőjén kívül két tanú is aláírja. Ebben az esetben törvényi vélelem szól amellett, hogy az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek. Ha csak egy tanú írja alá, a dokumentum egyszerű magánokiratnak minősül, és a bíróság szabad mérlegelés alapján dönti el, elfogadja-e bizonyítékként.
Gyakorlati példa:
Tegyük fel, hogy a munkavállaló a munkáltatói felmondás szóbeli közlése után kijelenti: „Én ezt nem írom alá, nem érdekel, mit tartalmaz.” Ebben az esetben is érdemes két tanú jelenlétében jegyzőkönyvet felvenni az eseményről, pontosan idézve a munkavállaló szavait és viselkedését.