Mit tehet az ingatlan tulajdonosa jogosulatlan székhelyhasználat esetén?

Gazdasági társaságok működése során sokszor előfordul, hogy a székhely, telephely, fióktelep más magánszemély, jogi személy tulajdonát képező ingatlanba van bejelentve különböző jogcímeken.

Ezen jogcím megszűnése esetén (tehát az alapul szolgáló jogviszony szerződésszerű és jogszabályoknak megfelelő megszüntetése esetén) a használó köteles a székhelyét, telephelyét, fióktelepét az ingatlanból kijelenti, ennek érdekében a cégbíróságnál eljárni.

Abban az esetben, ha a korábbi használó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, törvényességi felügyeleti eljárást lehet kezdeményezni vele szemben az illetékes cégbíróság előtt. Az eljárás elektronikus kérelemre indul, ahhoz megfelelő formanyomtatványt és a hivatkozott bizonyítékokat szükséges csatolni.

Kérelemre indult eljárásban illetéket előzetesen nem kell fizetni, azonban ha cégbíróság a kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15.000,- Ft felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi.

Az eljárás célja a törvényes működés kikényszerítése, amelynek érdekében a cégbíróság a jogszabályban meghatározott eszközökkel élhet, így például bírságot szabhat ki, összehívhatja a legfőbb szerv ülését stb.

Amennyiben a törvényes működés a fentiek szerint nem áll helyre, úgy a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja és felszámolási eljárást vagy kényszertörlési eljárást kezdeményez vele szemben.

Cégjogi ügyekben keressék bizalommal Ügyvédi Irodánkat!

Edited in Tezza with: Créme

Ez is érdekelheti

  • Példák az iratok megőrzési idejére

    Öt év vagy öt + 1 év után tényleg mindent kidobhatok? Nagyon sok cégnek, magánszemélynek fogalma sincs arról, hogy mely iratait mennyi ideig kell megőriznie és ha szükséges rendelkezésre bocsátania. Erről ad érthető magyarázattal felvilágosítást az alábbi cikk, amelyet ajánlunk mindenki figyelmébe. Javasoljuk továbbá, ha már selejtezhetőek az iratok, annak megsemmisítését bízzuk szakemberre és ne…

  • Mi az a házassági vagyonjogi szerződés?

    Házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt a törvény szerint házassági vagyonközösség áll fenn, amennyiben házassági vagyonjogi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy házastársi vagyonközösség esetén a házastársak által szerzett vagyontárgyak esetében azt kell vélelmezni, hogy azok közös vagyonnak minősülnek és a házastársakat osztatlanul és egyenlő arányban illetik. Házassági vagyonjogi szerződéssel lehetőség…

  • Mit kell betartani

    A Kormány 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletea veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 13. és 14. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény…

  • Fogas kérdés a munkaviszony megszüntetéséről

    A munkaviszony megszüntetése sok jogi buktatót rejthet magában, ezért érdemes munkajogi kérdésekben jártas jogász segítségét kérni, főleg akkor, ha a megszüntetés különböző módjait ajánlja fel a munkáltató. Megfontoltan kell eljárni akkor is, ha egy cégcsoporton belül kerül sor a munkaviszony megszüntetésére és a cégcsoporthoz tartozó másik cégnél az új munkaviszony létesítésére, mert akár a végkielégítéstől…

  • Szabadság tévhitek: Mi az igazság?

    Minden munkavállalót érintő kérdés a szabadság témaköre. Hogyan vehetem ki a szabadságot? Próbaidő alatt nem mehetek szabadságra? Ha részmunkaidőben dolgozom, akkor kevesebb a szabadságom? Ha nem használom fel az éves szabadságomat, akkor év végén több pénzt kaphatok? Ezeket a kérdéseket válaszolja meg az alábbi cikk. Olvassák figyelemmel! Forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/szabadsag-tevhitek_-mi-az-igazsag_-20210819.html Amennyiben jogi kérdése van, vagy jogi segítségre…