Mikor térhet el a kft. az üzletrész‑arányos osztalékfizetéstől?
A Polgári Törvénykönyv szerint a kft-ben az osztalék alapvetően a törzsbetétek arányában illeti meg a tagokat, vagyis mindenki annyit kap, amekkora részesedéssel rendelkezik. A taggyűlés azonban eltérhet ettől, és más arányban is megoszthatja a nyereséget, ha ehhez megvan az összes szavazathoz viszonyított szótöbbség. Fontos szabály, hogy a taggyűlés az üzletrész-arányos osztalékfizetéstől csak akkor térhet el, ha erre a társasági szerződés kifejezetten lehetőséget ad, tehát ennek a szabálynak a társasági szerződésben szerepelnie kell. Szintén fontos korlát, hogy egy tag sem zárható ki teljesen sem a nyereségből, sem a veszteség viseléséből, mert ez a társasági jog alapelveivel ellentétes lenne. Az osztalék csak akkor fizethető ki, ha a társaság rendelkezik elegendő, az előző üzleti év adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalékkal, és a kifizetés nem csökkenti a saját tőkét a törzstőke alá.
A Ptk. tiltja, hogy a társasági szerződés a tagok számára kedvezőbb kifizetési szabályokat állapítson meg, mint amit a törvény enged, az ilyen kikötés semmis. A társaság nem fizethet ki osztalékot akkor sem, ha az veszélyeztetné a fizetőképességét, vagy ha a helyesbített saját tőke a kifizetés miatt a törzstőke alá csökkenne. A jogszabály minden vagyoni értékű juttatást kifizetésnek tekint, így a nem pénzbeli juttatásokra is ugyanazok a korlátok vonatkoznak. Ha a társaság a szabályok ellenére mégis teljesít kifizetést, azt a tag köteles visszafizetni. Az osztalékra az jogosult, aki a döntés meghozatalakor tagsági jogokat gyakorol, és csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában részesülhet belőle.
Cégjogi ügyekben keressék bizalommal több évtizedes gyakorlattal rendelkező Ügyvédi irodánkat.