Bértranszparencia 2026.06.07-től – miért nem várhatnak a munkáltatók a magyar jogszabályra?
A bértranszparencia‑irányelv sok munkáltató számára még távoli kötelezettségnek tűnik, pedig a felkészülés már 2026-ban elkerülhetetlen. Bár a magyar átültető jogszabály még nem jelent meg, az EU 2023/970 irányelv kötelező célokat ír elő, és több rendelkezése már 2026.06.07-től alkalmazandó. A munkáltatóknak ezért már most át kell tekinteniük bérstruktúrájukat, toborzási folyamataikat és dokumentációjukat, mert a változások nem vezethetők be egyik napról a másikra.
A toborzási átláthatóság például minden munkáltatóra vonatkozik majd: az álláshirdetésekben kötelező lesz a kezdő bér vagy bérsáv feltüntetése.
A munkavállalók pedig kérhetik a saját bérük és az összehasonlítható munkakörök átlagbérének nemek szerinti adatait.
Az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek könnyen hozzáférhetővé kell majd tenniük a munkavállalók számára a díjazás, a bérszintek és a béremelések meghatározásának szempontjait. Főszabály szerint ez minden munkáltatóra vonatkozna, de a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 50 fő alatti cégeket mentesítik e kötelezettség alól (magyar jogszabály még nincs).
A 100 fő feletti cégek számára 2027-től jelentési kötelezettség is megjelenik, de az első jelentés már a 2026-os adatokból készül, így a késlekedés komoly kockázatot jelent.
Ha a nemek közötti bérkülönbség 5% felett van, és nincs objektív indok, kötelező lesz közös bérértékelést végezni a dolgozói képviselettel. A bértranszparencia nem csupán adminisztratív feladat, hanem szemléletváltás is: objektív, nemsemleges bérmegállapítási rendszert kell kialakítani. Aki időben felkészül, elkerülheti a jogsértési kockázatokat, és erősítheti a vállalat méltányos működéséről alkotott képet. A folyamat összetett, ezért HR‑szakértő bevonása jelentős támogatást nyújthat a sikeres átálláshoz.